Vert falú és vályogházak szigetelése

Mielőtt szigetelésbe kezdenénk, meg kell vizsgálni az építés körülményeit, az épület környezetét a falszerkezet vastagságát és a használatba vételi módot. Ezeknél az épületeknél nem készült a mai értelemben vett alapozás és szigetelés. Az alapozást tömörített agyag, vagy néhány sor tömör tégla képezi. Vastagsága általában 50 és 80 cm között változik. A statikai állapot, rugalmasság megőrzéséhez 5-7m% nedvesség (talajpára) szükséges. A földközeli felületeknek éppen ezért nagy páraáteresztő képességűnek kell lenni. (Pl., mint az eredeti építésnél, törekes tapasztott felület).

A ilyen típusú épületek modernizálásánál kezdődtek az első hibák. Az ereszcsatornák és ejtőcsövek használata szerencsésen csökkentette a fröccsvíz okozta károkat. A beton műszaki járda kialakítása segít a csapadékvíz elvezetésében és árnyékoló hatása miatt csökkenti az alapok vízterhelését.

Az első lényeges probléma a cementlábazat alkalmazása. Mivel a tapasztott felület nem tartott tovább egy-két évnél, ezért alkalmazták előszeretettel a cement lábazatot. Mivel a cementlábazat nem biztosít szellőző felületet, ezért a talajpára bent reked, nedvességgel telítődik az építőanyag és a kipárolgási zóna a lábazat fölött alakul ki.

További nedvesség emelkedéshez vezet a szellőző (meszelt) felületek megszüntetése, kiváltása műanyag festékekkel, illetve tapétával. Civilizációs hatás az altalaj szennyeződése és telítődése. Az egyre nagyobb számú fürdőszoba és automata mosógépek szennyvize általában nyitott falú emésztőkbe csatlakozik. A lakótelkek egyre kisebbek lettek, így a csatornázatlan területeken az altalaj egy úszó szennyvíztárolóvá vált. A falakba felszívódó víz természetesen ez a legkülönbözőbb vegyszerekkel és sókkal keveredett nedvesség.

Teljes keresztmetszetű utólagos vízszintes vízszigetelés ezeknél az épületeknél nem kivitelezhető. Az abszolút szárítás ugyanis a statikai állapot romlásával az épület összedőlésével fenyeget. Mechanikus szigetelések közül a fémlemez besajtolás speciális módja alkalmas. Ebben az esetben a fémlemez besajtolás két oldalról történik oly módon, hogy a fal középvonalánál 5-10 cm-es átvezetés maradjon a kellő mennyiségű nedvesség utánpótlására. Másik megoldás a passzív mágneses falszárítás, amely a kapilláris felszívódást hivatott megszüntetni, de hatásmechanizmusa miatt a talajpárának nem állja útját. Ezeknél a megoldásoknál 5-7 m% nedvesség marad a falszerkezetekben, ami éppen elegendő.

Szükséges a megfelelő környezeti tereprendezés és csapadékvíz elvezetés. A külső és belső felületeken víznyom + legalább 50 cm-es magasságban szellőző vakolat kialakítása. A vakolás kialakításánál rabicháló alkalmazása szükséges. Felületképzésnél csak nagy páraáteresztő képességű anyagok alkalmazhatók a szabad párolgás biztosítására és a só-szennyezettség miatt is indokolt a pára-diffúz felület kialakítása.

Speciális esetekben szükségessé válhat a túlzott pára elvonása a belső térből. Erre a feladatra a pára mennyiségétől függően, vagy kristályos páraelvonó, vagy elektromos páramentesítő készülék szükséges.